 |
|
|
József Attila idézetek
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon. |   |  | 2010. 05. 23. | | |
| | Amióta megláttalak,
Szebben süt a nap le rám. | | |  | 2010. 02. 15. | | Miként a tiszta űrben a világok,
lebeg keringve bennem a hiányod. | | |  | 2009. 10. 04. | | Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad. | | | | 2009. 08. 23. | | Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
Mint Nap havat, amit magába olvaszt. | | |  | 2009. 07. 25. | | Friss daloló szerelemmel elődbe
Vonszolom ifju szivem s kacagok -
Öltsd a karomba, hej, öltsd a karod,
S hagyd a kezed a kezembe örökre. | | | | 2009. 07. 19. | | Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő, fondor magányt
s a mindenséget. | | | | 2009. 01. 21. | | S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre. | | |  | 2008. 11. 28. | | A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok. | | | | 2008. 03. 07. | | Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanul. | | | | 2008. 02. 22. | |
|
|  |
idézetek
Korábbi idézetek