 |
|
|
Johann Wolfgang von Goethe idézetek
| Ha az ember meg tudná fejteni a szerelem titkát, talán sohasem lenne szerelmes. |   |  | 2011. 01. 09. | | |
| | | A szerelem csak a magunk szerelme - s talán ez a nagysága. De ezt nem valljuk be - s ez a nyomorúsága. | | |  | 2010. 09. 11. | | | Mindig érzem a közelségedet, s ezt tudva sosem vagyok egymagam. | | |  | 2009. 08. 14. | | | A vágyakozástól az élvezetig támolygok, és az élvezetben elepedek a vágyakozás után. | | | | 2009. 06. 23. | | Fél lelkünk maradt, úgy összeforrtunk.
Félhomály csak delelő napunk.
De akárhogy kínoz is a sorsunk,
már mi nem változhatunk. | | | | 2008. 11. 21. | | Miért adtad mély tekintetünket,
hogy jövőnket sejtse szűntelen,
s ne ringasson üdvösségbe minket
földi boldogság, se szerelem? | | | | 2008. 11. 20. | | Lelkünk egymástól bármi messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Ó, jössz-e már! | | | | 2008. 11. 19. | | Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár. | | | | 2008. 11. 18. | | Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet,
mely útra kelt és felkutatta tiedet.
Rejtsd el, őrizz, éltess engem, kedvesem,
én veled leszek, te leszel a mindenem. | | | | 2008. 06. 25. | | Tiéd volt a szív tavaszán nyílott első érzelem,
az utolsó dobbanás is a tiéd lesz, kedvesem.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
én azért születtem, hogy téged szeresselek. | | |  | 2008. 06. 24. | |
|
|  |
idézetek
Korábbi idézetek