 |
|
|
Petőfi Sándor idézetek
Esik, esik, esik,
Csókeső esik;
Az én ajakamnak
Nagyon jólesik. |   |  | 2010. 04. 16. | | |
|  | Átkarolnám, ajakára
Csókot nyomnék utójára,
S melegétől hű szivének
Elolvadnék... úgy halnék meg! | | |  | 2010. 03. 03. | | Nem tudom, mi voltam eddig,
Ámde azt sem, mi leszek;
Tőled függ, hogy sötét árnyék
Vagy fényes sugár legyek. | | |  | 2009. 07. 24. | | Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek. | | |  | 2009. 07. 20. | | Most már egyéb nincs hátra,
Mint őt felejteni.
Ki innen, ki szivemből,
Emlékem kincsei! | | | | 2009. 05. 01. | | Érd el (persze énvelem) az
Ősz hajak késő korát,
Hanem ez ne légyen más, mint
Álarcban az ifjuság. | | | | 2008. 03. 15. | | Sőt kedvesebbé tészen a tudat,
Hogy aki mély és nagy tenger lehetnél,
Csak mint kicsiny kis harmatcsepp ragyogsz
A szerénységnek rózsalevelén. | | | | 2007. 12. 10. | | Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ. | | |  | 2007. 10. 28. | | Im, szerelmem ekkép változik, de
Soha meg nem szűnik, mindig él,
S nem gyöngül, ha néha szelidebb is...
Gyakran csendes a folyó, de mély! | | | | 2007. 10. 03. | | | Hazugság, mit tartanak közönségesen, hogy házasságban megszűnik a szerelem! | | | | 2007. 09. 16. | |
|
|  |
idézetek
Korábbi idézetek